Lehet-e nyulat más állattal együtt tartani?

 

Igencsak megoszlanak a vélemények arról, lehet-e különböző állatokat egy tető alatt tartani. Egyesek szerint vadász- és zsákmányállat harmonikus együttélése teljességgel lehetetlen, míg mások állítják, minden csak nevelés kérdése.
Most akkor kinek van igaza? Valóban tarthatunk nyulat más állattal együtt, és ha igen, mivel s mire kell figyelnünk?

Nyúl és kutya

Ha a kutya kölyökkorától kezdve a nyúl mellett van, vele nő fel, a két állat általában problémamentesen összeszokik, amennyiben mi odafigyelünk és megszabjuk a határokat kedvenceink számára. Vadászkutyákkal nehezebb, de egyáltalán nem lehetetlen. Sok időre, türelemre és következetességre van szükség.
Egyes kutyák szinte azonnal elfogadják nyuszinkat, mint családtag, különösen akkor, ha az már régebb óta a háznál van. Jóval nehezebb a dolgunk viszont, ha a hosszúfülű az új jövevény.
Kutyánkat eleinte semmi esetre se engedjük be a nyuszi helyére, csak ketrecen át figyelhessék egymást egészen addig, amíg nyulunk meg nem szokja a másik négylábú jelenlétét, illetve az el nem veszti az érdeklődését a füles iránt. Ez sokszor igen hosszú folyamat. Amikor megtörtént, kutyusunkat pórázon tartva összeengedhetjük őket. Ha azt látjuk, hogy állatunk tisztában van vele, mit szabad s mit nem, és a másikkal kölcsönösen elfogadták, megszokták egymást, a pórázt is levehetjük. Amenniyben jól megvannak, rövidebb időre egyedül hagyhatjuk őket, de ha hosszabb ideig vagyunk távol, érdemes valamelyiküket elzárni. Tartósan csak akkor hagyjuk állatainkat egyedül, ha teljes mértékig biztosak vagyunk benne, hogy véletlenül sem tennének kárt a másikban.
Mindenesetre, ha elég türelmesek vagyunk és lépésről-lépésre haladunk, e két faj rendkívül jól ki tud jönni egymással.

Nyúl és macska

E két állat találkozása rendkívül sokféle módon végződhet. Vannak macskák, amik elképesztően jól kijönnek hosszúfülű barátainkkal, és vannak, amik folyamatosan le akarják vadászni őket. Ugyanígy a nyulaknál, egyesek pánikba esnek, míg másokból kíváncsiságot vagy épp agressziót vált ki.
Fiatal nyulakat inkább ne próbáljunk meg összeszoktatni macskával, hiszen egy védtelen kis nyúl a tökéletes zsákmányt jelentené számára. Felnőtt állat esetében viszont már más a helyzet. Ha nem épp egy extrém agresszív macskával van dolgunk, akkor nyuszinkat bár érdekesnek találja, ártalmatlanul játszani fog vele, nem bántja. Gyakran a macskák hatalmas tisztelettel tekintenek nyulunkra, amennyiben az nem rohan el, mikor meglátja őt. 
Az első találkozásnál alaposan figyeljük meg a két állat reakcióját, ha szükségessé válna, utasítsuk rendre bajszosunkat. A macskák gyorsan tanulnak, hamar megértik, hogy a nyúl a családhoz tartozik.
Nyúl-macska találkozásakor egyébként a következő két variáció fordul elő leggyakrabban: nyuszi elfut, macska utána, el akarja kapni vagy nyuszi marad, amitől cicánk megrémül és elrohan. Bármi is legyen az első reakció, az összeszoktatás e két állatnál is lehetséges.

Nyúl és görény

Soha semmilyen körülmények között ne tartsunk görényt és nyulat együtt. Ha mindkét állatot feltétlenül szeretnénk, nem elég a külön ketrec, de külön szobára is szükségük lesz. Az ellenség szaga ugyanis állandó stresszhez vezetné nyuszinkat, hasonlóképp a görényt, hiszen ő is folyamatosan érezné az egyik legkedveltebb zsákmányának jelenlétét. Találkozásuk könnyedén nyuszink halálával végződhet.

Nyúl és madár

Bár a nyulak és a madarak - függetlenül attól, hogy tyúkról, kacsáról vagy papagájról beszélünk - az esetek többségében gond nélkül megvannak egymással, egy helyen való tartásuk mégis veszélyekkel jár. Azon felül, hogy a madár olyakor-olykor odakaphat, ezzel sérülést okozva nyuszinknak, a szárnyasok könnyedén megfertőzhetik fülesünket kokcidózissal, különösen ha kis terüelten élnek együtt. Ennek megelőzése érdekében szükséges a rendszeres kezelésük. Számolnunk kell azzal is, hogy a madarak hangja a nyulak számára zavaró, és az állandó hangoskodásuk agressziót válthat ki belőlük.

Nyúl és rágcsáló

A nyulak általában nem alkalmasak rágcsálókkal való együtttartásra, mert azok a tapsifüles láttán gyakran szorult helyzetben érzik magukat és harapnak, ezzel sebeket, fertőzéseket okozva. Ám fordítva is lehet, és a nyulak válnak a veszély forrásává. Kivételt csupán a tengerimalacok képeznek.
Rengeteg kisállatkereskedésben is javasolják puszta tudatlanságból a tengerimalac és a nyúl egy ketrecben való tartását. Az ok, amiért ez olyan kedveltté vált, általában az, hogy hiába nincs egyik állat sem ivartalaníttatva, nem születnek utódok és az együttélés többnyire békés. Gyakran látni őket egymáshoz bújni, ami az emberekben azt az érzést kelti, hogy a két állat jól megvan, szereti egymást. Valójában viszont mindketten együtt magányosak. Nem hogy csak külön kontinensről jöttek (a nyúl Európából, Spanyolországból származik, míg a tengerimalacra Dél-Amerikában, az Andokban, 4000 méteres magasságban találtak rá) és a szabad természetben sohasem találkoztak volna, más nyelvet beszélnek, más a viselkedésük, így nem értik meg egymást, de még kölcsönösen sérüléseket is okozhatnak. 
Prof. Dr. Norbert Sachser végzett egy kísérletet, melyben két ketrecet egy csővel összekötött, így a bennük lévő állatok át tudtak menni egymáshoz. Amikor mindkét ketrecbe egy-egy tengerimalacot helyezett, a legtöbb időt együtt töltöték. Ám amikor az egyikben egy nyúl, a másikban egy malacka volt, ami választhatott, nyuszi vagy magány, inkább az utóbbit választotta és egyedül maradt.
Attól, hogy e két állatfaj eltűri egymást, nem boldogok együtt, életmódjuk teljesen eltérő. Például tengerimalacok általában csak akkor simulnak egymáshoz, ha még fiatalok vagy félnek. Más esetben inkább tartják a távolságot. Velük ellentétben a nyulak szeretnek összebújni társaikkal. Hiába tűnnek olyan aranyosnak együtt, ez a malackánknak nemhogy nem okoz örömet, egyenesen irritálja. A nyuszikhoz hozzátartozik a szociális kontaktus, a kölcsönös tisztogatás, a szőr napi ápolása is, amik a tengerimalacok esetében hiányoznak. A malac számára ez csak gyötrődéssel jár és agresszióhoz vezethet, nem beszélve a nyuszi boldogtalanságáról, hiszen soha nem fog viszonzást kapni. A tengerimalacoknak van egy nagyon összetett, saját nyelvük, míg a nyulak csak halálos félelem esetén adnak ki hangot. Egyfelől fülesünket zavarja, stresszeli a másik lakó hangoskodása, másfelől pedig malackánk soha életében nem hallhat egyetlen hangot sem a saját nyelvéből. Mindezek mellett a nyuszik időnként elkezdenek tombolni, aminek következtében súlyos sérüléseket okozhatnak a kis malacnak. Akár egyetlen ugrás vagy rúgás is halállal végződhet. Egészségükhöz hozzátartozik a helyes táplálás is. Bár a két faj étrendje hasonló, a tengerimalacok szervezete nem tartalmaz a C-vitamin előállításához szükséges enzimeket, ezért azt naponta pótolni kell. Ez azonban a nyulak számára túl sok, egészsgételen, hasmenéshez vagy rossz kalcium- ill. foszfor-reszorpcióhoz vezet, aminek következménye vese- vagy hólyagkő lehet.
Összegezve tehát e két faj békességben tartható együtt, de nem válnak társakká, csak elviselik egymást. 
Ha boldog állatokat szeretnénk, minimum kettő tengerimalacot és kettő nyulat tartsunk együtt. Ehhez természetesen meglehetősen nagy hely szükséges, ahol a nyulak számára megfelelő magasságban lévő búvóhely található, amit a malacok nem érnek el, s ugyanígy fordítva, a tengerimalacok számára olyan házikó, ahol a nyuszi nem tudja zavarni. Számolnunk kell azzal is, hogy a nyulakkal ellentétben a tengerimalacok nem lesznek szobatiszták.