A nyúlgenetika        

A genetika a biológia egy részterülete, egy tudomány, ami az öröklődés törvényeivel foglalkozik. A genetika által lehetséges bizonyos tulajdonságokkal (pl. fekete szőr) rendelkező egyedek szándékos tényésztése.
A nyulak kromoszómaszáma 44, a szülők ezt fele-fele arányban adják tovább, tehát az utódok az apától is és az anyától is 22 kromoszómát kapnak, azonban hogy kitől pontosan melyiket, azt a véletlen dönti el. A szülők minél közelebbi rokonságban állnak egymással, kromoszómáik annál jobban hasonlítanak, így annál kevesebb a fiókák számára a kromoszómaválaszték, aminek következtében sokkal jobban fognak hasonlítani, mint az egymással kevésbé rokonságban álló szülők esetében.
 

Mendel-szabályok

A Mendel-szabályok segítenek a tenyésztőknek, hogy tudják, a fajtatiszta állatokon mely sajátosságokra kell különösen odafigyelni egy bizonyos tulajdonságokkal felszerelt fióka érdekében.

Homozigóta és heterozigóta

Homozigóta jelzővel illetjük a fajtatiszta nyulakat, míg a keverékek a heterozigóták.

Genotípus és fenotípus

A genetika megértéséhez tudununk kell, mi a különbség genotípus és fenotípus között. A genotípus az egyed genetikai felépítése, a gének és az öröklődési hajlam, ez kódolja a fenotípust, amin a fizikai megjelenést, mint például a szemszínt értjük. Egy nyúl lehet fekete (fenotípus), de hordozhat magában fehér bundát örökítő géneket (genotípus). Így lehet fekete nyúlnak fehér kölyke.

Recesszív és domináns

Egy tulajdonság örökíthető recesszív és domináns módon. Egy domináns allél (a gén egy variációja) mindig felülmúlja a recesszív allélt. A színek között például a vadas szín domináns, tehát ha egy vadas nyulat egy feketével, fehérrel vagy bármi egyéb színűvel keresztezünk, az utódok fenotípusosan vadasak lesznek, de genotípusosan hordozhatják a feketét, fehéret vagy más színt.

Mutáció és modifikáció

A természetben állandó változás történik a nyulak küllemét illetően. Ennek az oka mutáció. Ha a változás csak az állat külsejére hat ki, de az allélösszetétel nem változik, akkor modifikációról (szomatikus mutáció) beszélünk. A modifikáció nem öröklődik, ellenben a mutációval. A környezeti hatások jelentősen növelhetik a mutációt, ezeket mutagéneknek nevezzük. Mutagén például az UV-, radioaktív- és röntgensugárzás, drasztikus hőmérsékletváltozás, vegyi anyagokkal teli környezet. A mutációnak pozitív és negatív hatásai is vannak: különböző színű nyulak így alakultak ki, ahogyan az öröklödő betegségek is.

 

Tarka nyulak

A nyúltenyésztésben a tarka színváltozat egy külön téma, mivel ezek heterozigóták, nem homozigóták. A teljesen fajtatiszta tarka nyulak ugyanis egy súlyos öröklődő betegségben szenvednek, ami miatt fajtatiszta tenyésztésük igen ritka, nem ajánlatos, sok országban be is van tiltva. Ennek a fajtának nincs hivatalosan elfogadott standardja sem.
A normál tarka nyúl heterozigóta (Kk: K=tarka, k=egyszínű). Ha két ilyen nyulat keresztezünk,
az öröklődés a következőképpen fog kinézni:

Láthatjuk, hogy 25%-ban fajtatiszta lesz, ezért ez a tenyésztési mód nem ajánlott!
Ha nem így, akkor hogyan?

Ebből a párosításból nem születhet fajtatiszta tarka nyúl, mivel az egyszínű nem tudja a tarkaságot továbbadni.
Van még egy lehetőség arra, hogy fajtatiszta tarka ne legyen a fiókák között, mégpedig a következő:

A 100%-os heterozigóta nyulak ellenére ez a tenyésztési mód nem ajánlott, mert a fajtatiszta tarka nem alkalmas tenyésztésre, a fiókák életereje túl gyenge lenne.
Magától értetődően két fajtatiszta tarkát nem keresztezünk, az eredmény 100% fajtatisztaság lenne!

Színtan

Eredetileg a nyulak mind vadas színűek voltak, a többi variáció a mutáció során alakult ki. A színeket betűkkel jelöljük. A nagybetű domináns, míg a kisbetű recesszív színt jelent. Röviden a géntípusok:

Részletesebben a nyúlgenetikáról itt olvashatsz: 2.f Genetikai és teny alapism.1doc.doc (4468224)