Hogyan érjük el nyuszink bizalmát?

 
A nyulak akkor számítanak szelídnek, akkor értük el teljes bizalmukat, ha a legnagyobb nyugalommal dőlnek ki mellettünk, szépen eszik az eleséget kezünkből és hagyják magukat simogatni, ápolni - ennél többre ne is számítsunk. Amennyiben ezek nem sikerülnek, az csak és kizárólag a mi hibánk lehet: nem töltünk velük elég időt, rosszul közeledünk feléjük, helytelenül emeljük fel, túl gyakran emeljük fel és hasonló hibákat vétünk.
Először is, el kell fogadnunk, a nyuszik zsákmányállatok, aminek következtében rettegnek, ha valaki megragadja és felemeli őket. Ilyenkor automatikusan a ragadozókra asszociálnak, más esetben ugyanis soha nem emelkednek el a talajtól, az anyaállat sem viszi szájában a kölykeit, mint más fajoknál. Rengeteg ember rontja itt el, számunkra ugyanis öröm, ha karjainkban tarthatjuk kedvencünket, babusgathatjuk, s nem gondolunk bele, ők ilyenkor mit éreznek. Gyakran azt hisszük, élvezik, mivel mi is élvezzük, főleg, hogy néhány nyuszi nem ellenkezik, nem kapálózik, nem remeg egész testében a félelemtől - ez azonban nem jelenti, hogy nincs halálra rémülve. A látszólagos nyugalomnak több oka is lehet: így próbál védekezni, nem mocorog, megdermed, elfogadja, hogy az ember erősebb, nincs értelme küzdenie vagy egyszerűen megszokta, hogy nincs menekvés. Ne őt vegyük tehát ölbe, hanem mi üljünk le mellé a földre! Egyetlen emeléssel könnyen elszállhat a füles bizalma, ezért mindenképpen kerüljük, csak akkor vegyük kézbe, ha feltétlenül muszáj, például egészségügyi okokból meg kell vizsgálnunk, ám ekkor is ügyeljünk a helyes emelésre: Egyéb --> Nyúl felemelése
Néhány nyuszinál könnyű elérni, hogy megbarátkozzanak velünk, míg másoknál komoly feladatot jelent. Ez javarészt azon múlik, honnan hoztuk el kedvencünket, mennyit foglalkoztak ott vele. Ha korábban bántották, helytelenül tartották, nyúzták, nincs jó kapcsolata az emberekkel, illetve egyáltalán nincs emberekkel való kapcsolata, igen nehéz dolgunk lesz, komoly kihívásnak nézünk elébe, ám nem szabad feladnunk. Ellenkező esetben azonban előfordul, hogy egyáltalán nem kell a megszelidítéssel foglalkoznunk, egyből bizalommal fordul hozzánk.
 
"A nyuszim amint meglát, elbújik"
 
Ahhoz, hogy a nyuszi megszokjon bennünket, a közelünkben kell élnie, ott, ahol sok időt töltünk, nem a kert hátsó végében vagy a tárolószobában. Naponta több órát kell vele foglalkoznunk, ügyelve arra, hogy ne rémisszük meg hangos zajokkal vagy hirtelen mozdulatokkal. Soha ne hajkurásszuk, ne fussunk utána! Ha nem akarja, hogy megsimogassuk, ne kényszerítsük rá, legyünk türelemmel, hagyjuk egyelőre békében, előbb-utóbb magától is odajön hozzánk, megismerkedik velünk, felbátorodik. Jó megoldás, ha leülünk mellé és olvasunk egy könyvet, nézünk egy filmet vagy lerendezünk egy hosszabb telefont anélkül, hogy hozzáérnénk. Egy bizonyos idő után így megszokják a jelenlétünket és többé nem tekintenek minket veszélynek. Lepjük meg őket pozitív dolgokkal, például finom falatokkal, új játékokkal. Kerüljük a számára kellemetlen élményeket, ne maceráljuk! A barátság elérése sokszor igen lassú folyamat, ne adjuk fel!
 
"A nyuszim nem eszik a kezemből"
 
Minden nap szakítsunk időt a nyuszinkkal való foglalkozásra, minimum egy fél órát! Hagyjunk neki időt, hogy megszokjanak bennünket - lásd a feljebb leírtakban. Üljünk le mellé, miközben eszik, de ne zavarjuk. Kínáljuk fel kezünkből kedvenc ételeit újra és újra - valamikor el fogja fogadni és teljes nyugalommal megeszi. Legyünk türelemmel, ne akarjuk elsietni! A füleseknek először a jelenlétünket kell megszokniuk, megbizonyosodniuk róla, hogy az emberi kéz nem jelent veszélyt - sok nyuszi korábbi rossz élmények miatt (pl. felemelés) fél tőle. 
 
"A nyuszim nem hagyja magát simogatni" 
 
Ha a hosszúfülű már megszokta jelenlétünket és a kezünkből is biztosan eszik, közeledjünk felé nyugalommal, üljünk le a földre, csalogassuk oda némi íncsiklandó eleséggel, majd óvatosan, nyugodtan próbáljuk megérinteni, lehetőleg oldalirányból megközelítve. Sok nyuszi a simogatást a homlokán, két szeme között élvezi legjobban, míg mások inkább a hátukon. Néhányan extrém érzékenyen reagálnak rá, ha a grabancuknál vagy fülüknél érintjük meg őket, mert korábban ezen testrészüknél fogva lettek felemelve. Minden gazdinak ki kell tapasztalni, kedvence mit élvez leginkább és mely részeket érdemes a jövőben elkerülni. Az idő folyamán nyuszink egyre nagyobb bizalommal hagyja majd magát simogatni, esetleg a nem kedvelt testrészei simogatására is lehetőséget ad és képes lesz igazán ellazulni. Gyakran jönnek oda az emberhez egy kis kényeztetés után sóvárogva, azonban akadnak nyulak, amik soha nem képesek élvezni - ez utóbbiak vannak kevesebben. 

A következő ábra megmutatja, melyik testrészre hogyan reagálnak általában a nyulak:

© 2015 Minden jog fenntartva.

Készíts ingyenes honlapot Webnode