Csontozat

A csontváz tartja a testet, védi a belső szerveket és biztosítja a mozgást, ezért épsége nagyon fontos. Helyes takarmányozással különböző csontozati hibákat elkerülhetünk. A hallócsontocskákat, fogakat, valamint a szezám-, ín- és lencsecsontot leszámítva, a nyúl csontváza 212 csontból áll. Ezekből 24 a koponyához, 22 a mellkashoz, 66 a vállakhoz illetve a mellső lábakhoz, 54 pedig a hátsó lábakhoz tartozik. A maradék mind a gerincoszlop alkotórésze, ez 46 csontot jelent: 7 nyakcsigolya, 12 hátcsigolya, 7 ágyéki csigolya, 4  keresztcsont, 16 farkcsigolya. Csontozatuk meglehetősen vékony, a testsúlynak csupán 6%-át teszi ki, míg egy macskánál vagy embernél ez kerek 10%.

Fogazat

A nyulak 16 foggal születnek, ezek közül a felső két főmetszőfog még a méhen belül cserélődik maradandóra, a többire 18 napos kortól kerül sor. A fogváltás körülbelül a születés utáni 30. napon fejeződik be. Egy kifejlett nyúl 28 foggal rendelkezik, felső állkapcsán 6 zápfog, 6 előzápfog, 2 metszőfog és emögött két másik kisebb metszőfog (ún. árvafog) található, az alsón szintén 6 zápfog, 4 előzápfog és 2 metszőfog. Szemfogaik nincsenek, így a metsző- és előzápfogak között viszonylag nagy foghézag figyelhető meg. Fogaik nyitott gyökerűek, tehát egész életük során folyamatosan nőnek, ezért nagyon fontos a fogkoptatás. A metszőfogak naponta több, mint fél mm-t nőhetnek, a zápfogak pedig heti 2-3 mm-t. Ha állatunknak túl kevés vagy nem megfelelő táplálékot adunk, illetve nem kap semmit, ami fogkoptatásra szolgál (széna, faágak), fogai túlnőnek, s ez különböző sérülésekhez, valamint az eledel visszautasításához, ily módon akár halálhoz is vezethet.

Látás

A szemek a fej két oldalán találhatóak, a szemüregből kissé kiemelkednek. Ez az elhelyezkedés széles látókört biztosít, azonban az a terület, melyet a nyúl mindkét szemével lát, igen kicsi, mindössze 10-30 fok. A nem háziasított, vadon élő nyulak látásköre ettől eltér, ezek az állatok képesek 360 fokot egyszerre belátni. Ezt annak köszönhetik, hogy szemük a szemüregből jóval erőteljesebben kiemelkedik, illetve a szemet kevesebb szőr veszi körül. A vadonélő egyedeknek szükségük is van erre, hogy ellenségeiket, különösen a repülő ragadozókat, időben észrevehessék. A látáskör nagysága fajtánként igen eltérő lehet, a hosszúszőrűek és a lógófülűek jelentősen kisebb területet látnak csak be. Azokat a dolgokat, amiket közvetlenül orruk elé teszünk, se a házi, se a vadon élő nyúl nem látja. Ezeket finom orrukkal kiszagolják és bajszukkal érzékelik. A következő kép egy átlagos házinyúl látókörét illusztrálja.

Mint ahogy a legtöbb emlős, a nyulak is csak kétféle színlátó sejttel rendelkeznek. Az S-csapok különösen érzékenyek az indigókék fényre (hullámhossz: 425 nm), míg az M-csapok a zöld fényre (hullámhossz: 520 nm). Az emberektől eltérően nincs kiegészítő csapjuk a vörös fényre. A következő két kép megmutatja, hogyan látják a nyulak a világot.

A nyúl pupillája csak igen keveset mozog, fényben ugyanolyan tág marad, mint sötétségben, ezért nappal, erős fényben rosszabbul látnak, mint szürkületben.
Azt, hogy mennyire látnak élesen, nehéz kutatásokkal megmondani. Mindenesetre a vizsgálatok során, amellett, hogy távollátásra specializálódtak, s a közvetlenül orruk elé tett tárgyakat nem látják, az is kiderült, hogy az egészséges nyulaknak szemtengelyferdülésük van, ami miatt szemük körülbelül 0,5-1 diptriás.
Mint a legtöbb állatnak, a nyulaknak is van egy harmadik szemhéjuk, az úgynevezett pislogóhártya. Ez a szemek orr felöli sarkában található. Ha például egy erőteljesebb fuvallat éri a szemet, láthatóvá válik. A pislogóhártya soha nem fedi le a teljes szemet, maximum a feléig érhet el.

Hallás

A nyulaknak jól mozgatható füleik vannak, hallásuk magasan fejlett, 33000 Hz-ig terjedő, így az ultrahangot is érzékelik. Összehasonlításképp: az emberek 20000 Hz-ig terjedő tartományban hallanak. 
Füleik egyben fontos kommunikációs eszközök is. Füleit különböző pozícióba tudja állítani, ezzel jelezve fajtársainak. Erről bővebb információt itt találsz: Általános -> Viselkedés.
A lógófülű fajták a hallásban és a kommunikációban is korlátoltak: füleiket kevésbé képesek mozgatni, s a rejtett fülkagyló miatt a hangokat is csak tompítva hallják.

Szaglás

A nyulak szaglása jól fejlett, a különböző szagokat jóval erősebben érzékelik, mint mi, emberek. Ennek következtében egy finom illatú parfüm számukra egy igazi bűzbomba lehet, ami irritálhatja nyuszink orrát, valamint minden más szagot elnyom, s ez nyuszinknak igen kellemetlen. A nyulak szagok alapján ismerik fel társaikat, ellenségeiket és a táplálékot is.

Tapintás

A nyulak bajszukat használják a tárgyak érzékelésére, segítségével a sötétben is mozogni tudnak anélkül, hogy bármibe beleütköznének. A bajuszszálak illetve a velük összeköttetésben álló idegek a legapróbb érintést is rögtön jelzik az agynak. Nyuszink ezekkel tudja megállapítani, hogy például egy lukon beférne-e.
Soha ne vágjuk le nyuszink bajszát!

Emésztés

Mint a kistestű emlősök nagy részénél, úgy a nyúlnál is az energiaszükséglet igen magas, s ennek kielégítése érdekében az emésztőrendszer nagy mennyiségű növényi táplálék feldolgozására specializálódott. A legtöbb állattól eltérően a nyúl a durvább rostokat is meg tudja emészteni és közvetlen úton kiüríteni szervezetéből. Csak a nagyon apró (0,5 mm-nél kisebb), megemészthetetlen táplálékrészecskék kerülnek a vakbélbe, ahol baktériumok segítenek az emésztésben. Eközben az állat szervezete fontos zsírsavakat nyer ki, amit a vakbél rögtön felvesz. A vakbélben történe emésztés eredménye egy puha, szőlőfürtszerű ürülékforma, a lágybélsár, melyet az állat általában azonnal megeszik. Erről bővebben itt olvashatsz: Egészség -> Vizelet és ürülék típusok.
A nyulak emésztéséhez tartozó további különlegesség a gyomor és a bél gyenge izomzata. Mivel szinte egész nap esznek, bélrendszerük sosem üres teljesen és az izmok aktívan mozgatják, ám ha mégis, az izomzat megbízhatatlanul működik. A túl üres belek ezért akár a bélműködés teljes leállásához vezethetnek.

Máj és vese

Mint minden gerinces állatnál, a nyulnál is fontos szerepet játszik a máj az anyagcserében, hiszen életfontosságú anyagokat termel és értékesíti a táplálék összetevőit. A megmaradt glükózt, zsírt vagy vitamint eltárolja, s amikor szükséges újra a vérkeringésbe állítja. Ezenkívül a máj méreganyagokat is termel, valamint epenedvet állít elő a zsír megemésztéséhez.

A vesék fő funkciója a hulladékanyagok húgyúton történő kiválasztása, de a vízháztartás szabályozása révén a vérnyomás és vér kálciumtartalmának szabályozásában is része van. Sok állattal ellentétben a nyulak nem csak annyi kálciumot vesznek föl, amennyire a szervezetnek szüksége van, hanem akár sokkal többet, ami kálciumtöbblethez vezet, de ezt a fölösleges kálciumot a vesék kiválasztják. Emiatt lesz gyakran fehér a felszáradt vizelet helye: a benne található kálcium lerakódik. A vese átvesz továbbá néhány anyagcserefunkciót is, így képez glükózt, hormonokat a vérképződéshez, valamint bizonyos hormonokat le is ad.
A nyulak veséi simák, formájuk miatt babra emlékeztethet minket. A vesék kétoldalt, az ágyéki izomzat mellett helyekednek el. A bal vese majdnem teljesen a mellkason kívül, míg a jobb a mellkason belül található.
A vesék felső pólusán találhatóak a mellékvesék, melyek a nyulak esetében oválisak. Ezek két különböző szerv feladatát egyesítik: a kéreg szteroidokat termel, emellett a víz-, ásványi anyag- és cukorháztartásért felelős, míg a velő adrenalint és noradrenalint termel. 

Kiválasztó szervek

Bár fent említett vese is ide tartozik, én most külön beszélnék a húgyvezetékekről, hólyagról és húgycsőről.
A nyulak húgyvezetékei 1-2 mm átmérőjűek, a belső felszínük ráncos, s a veséket a vizelet gyűjtőhelyével, a hólyaggal kötik össze. Ennek meglehetősen vékony fala van, formája a teltségétől függően változó. A hólyagot a nyulak akaratukkal szabályozva ürítik, a vizelet a húgycsövön keresztül távozik. 
A nyulak kétféle módon tudnak vizelni. Általában guggolva egyszerűen csak kiürítik a hólyagot, a másik módszer viszont jelölésre szolgál. Ekkor a nyúl ugrás közben vagy hátsófelét gyorsan mozgatva szétspricceli a vizeletét, ami így akár 1 méternél is messzebb kerülhet. Ez a viselkedés leginkább az ivaros bakokra jellemző, de az ivartalanok vagy a nőstények is jelölnek olykor-olykor ily módon.
Az normális vizelet színe halvány citromsárgától sötét vörösig eltérő színű lehet, lúgos, pH értéke 8-9, s a magas kristálytartalma miatt mindig enyhén zavaros.
A vizelet típusairól bővebben is olvashatsz itt: Egészség -> Vizelet és ürüléktípusok.

Ivarszervek

A nyulak gyors szaporodása közismert. Az ivarérett kor elérése igen eltérő, általában a nagytestű fajtáknál később következik be, mint a kisebbeknél, de minden esetben 3 és 12 hónapos kor között.
A nőstény nyulak rendkívül termékenyek. Ha csak néhány másodpercre összeengedjük egy ivaros bakkal, több, mint valószínű, hogy a párosodás megtörténik, a nőstény vemhes lesz. 
Ez a nagy fogamzókészség a spontán peteérésnek köszönhető, ami azt jelenti, hogy a petefészkekben 4 napon belül 5-10 pete érik. Ezután a nőstény még 12-14 napig fogamzóképes marad, illetve ha ez időn belül fedeztetés történik, addig. Ha közösülés nem történt, míg a fogamzókészség ideje lejárt, a szervezet a megérett petéket leépíti, s újak kezdenek érni. A nőstények egyedül ebben az időszakban (1-2 nap) nem képesek a fogamzásra. 
A sikeres megtermékenyítés után 29-34 nappal a nyúlfiókák világra jönnek. Kezdetben vakok, csupaszok, de szaglásra képesek. Más állatokkal ellentétben az anyanyulak alig töltenek időt kicsinyeikkel. Az 1-3 rövid (max. 5 perces) látogatások során lesznek a fiókák tápláló anyatejjel (13-15% protein, 10-12% zsír, 2% szénhidrát) ellátva és a fészek kijavítgatva.
A szülés után a nőstény rögtön fogamzóképessé válik, ezért ha ekkor is ivaros bak nyúllal van együtt tartva, újabb vemhesség következik. Azonban a nőstény nyulak akár a vemhesség ideje alatt is képesek a megtermékenyülésre, ám a kettős vemhesség csak nagyon ritka esetekben sikeres, többnyire vetéléshez vezet.
Ha a peteérés megtermékenyítés nélkül megy végbe (pl. két nőstény próbál közösülni), gyakran álvemhesség következik. Ekkor az álvemhes nyúl hasonló tüneteket produkál, mint egy valójában vemhes állat. Sokszor új fészek építésébe kezd, vagy társával szemben agresszívvá válik, hiszen a fiókák világrahozásához szánt fészket védi tőle.

A bak nyulak ivarszervei a pénisz, a húgycső, a két ondóvezető és a két here. Ez utóbbi, a here, az ivaros bakok legszembetűnőbb ismertetőjele. Ezek az ivarnyílás bal és jobb oldalán találhatók. A fiataloknál, a télen kint tartott vagy szexuálisan kevésbé aktív, esetleg inaktív bakoknál a herék kisebbek lehetnek vagy akár a hasüregben maradhatnak, felszállhatnak.

A nem megállapításához a legjobb, ha lülünk, lehetőleg a földre, mert ott a sérülés veszélye a nyúl számára kisebb. Vegyük az állatot az ölünkbe, fordítsuk a hátára úgy, hogy a hátát hasunkkal és a combunkkal kitámasztjuk. Egyik kezünkkel fogjuk biztosan nyuszinkat, a másikkal keressük meg a külső nemi szervet. Ha megvan, nagyon óvatosan, gyengén nyomjuk a rajta található bőrt a has irányába. Ekkor megmutatkozik az ivarszerv. Amennyiben az ivarnyílás inkább ovális, hosszúkás, csúcsos, nőstényt tartunk az ölünkben, ha hosszúkás csövecskét találunk, kerek nyílással, akkor bakot. A bakok heréje általában nagy, húsos, igen szembetűnő, a legkönnyebb módja a nem meghatározásának, ám soha ne az alapján döntsük el, nyuszink nőstény, hogy nincsenek heréi. Sok baknak sem látható. Nem minden nyúlnál egyszerű megállapítani a nemet, legfőképp a fiatal bakokkal van nehéz dolgunk, de a felnőtt állatok ivarszerve is gyakran megtévesztő lehet. Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük szakértő segítségét, különben könnyedén ébredhetünk arra, hogy 5-10 nyuszival gazdagabbak lettünk. 
A következő videó tökéletesen bemutatja a nyuszik nemének megállapítását: youtu.be/VKULV3-utIY

Bunda

Egy normál szőrű nyúlnál a bunda háromféle szőrtípusból áll: aljszőr, fedőszőr, koronaszőr, s ezek fajtánként igencsak változóak, vannak például szatén nyulak, selymes, vékony, csillogó szőrrel, a rexek, amiknek az alj- és koronaszőrük egyforma hosszú, egészen rövid, az angóráknál pedig a szőrzet állandóan nő, ezért évente többször nyírni kell.

A legtöbb nyúl évente kétszer vedlik. Télen a bunda - főleg a kint élő állatoknál - sűrűbb és vastagabb, mint nyáron. Hogy a szőrváltást megkönnyítsük, elkerüljük a szőrcsomókat és a bogyóláncokat (erről itt olvashatsz: Egészség -> Vizelet és ürülék típusok) ebben az időszakban rendszeresen fésüljük nyuszink bundáját.

Lábak, mancsok, karmok

A nyulak hátsó lábai nagyon erősek, izmosak, így lehetővé válik a renkívül gyors futás és magasra, messzire ugrás. Ezenfelül a kommunikációban is szerepük van: veszély, félelem, bizonytalanság esetén hátsó lábukkal erőset dobbantanak, így jelezve társaiknak.
A mellső lábak kecsesebbek, használata sokoldalú, segítségükkel ásnak, tisztálkodnak, támaszkodnak.
A mellső mancsokon 5-5, a hátsókon 4-4 ujj található. A mellső mancsok első ujjai kettő ujjpercből állnak, ezek az ujjak hiányoznak a hátsó mancsokról. Az összes többi ujj három ujjpercből áll.
Az ujjakon találhatóak a karmok, amiket a nyulak harc közben használnak. Mivel karmai állandóan nőnek, koptatniuk kell, akárcsak fogaikat. Ha nem tudunk számára olyan környezetet biztosítani, ahol ezt megteheti, nekünk kell bizonyos időközönként levágni. Erről itt olvashatsz: Egészség -> Általános ápolás.

Farok

A nyulak farkincája a kommunikáció egyik eszköze. Mivel a farok a gerincoszlop folytatása, mozgatható. A farok állásának jelentéseiről itt olvashatsz: Általános - > Viselkedés.